Ebben a menüpontban néhány nagyon ismert és híres díjugrató lóról szeretnék ejteni pár szót, akik a nemzetközi versenysportban is nagyon sikeresek. Igyekszek mindegyikükhöz képeket is feltenni. Főleg "külföldi" lovakat fogok itt felsorolni.
For Pleasure:
A 20 éves mén jelenleg már nem versenyzik (egy lábsérülés következtében), de kimagasló eredményeket ért el karrierje során. Kezdetben Lars Nieberg lovagolta a sárga mént, majd Marcus Ehning lett a lovasa. Menetelésének fő állomásai: 1996-ban Atlanta, majd 2000-ben Sydney. For Pleasure 1995-ben hívta fel magára a figyelmet, amikor megnyerte a német bajnokságot, holott a dobogó második fokán nem más, mint a legendás Ratina, és lovasa Ludger Beerbaum állt. For Pleasure-t Furioso II legkitűnőbb ivadékának tartják-ami nem kis dolog. Marcus Ehning-hez 1999-ben került a mén, és nagyon hamar társakká váltak, és ők ketten is "diadalt-diadalra" halmoztak.
Gitania:
A szürke kanca lovasa, csakúgy mint For Pleasure-nek; Marcus Ehning. A Pegazus c. lovas lap így ír a kancáról: "Gitania sikereit bármely nő megirigyelhetné: két gyerek után csillogó karrier...". Gitania, a szürke holsteini kanca (aki egyébként már dédnagymama!:)) ) Ellen van Dyk tulajdonában ál, ám egy megállapodás értelmében a 2006-os díjugrató világbajnokságig Marcus Ehning lesz a lovasa. Gitaniát Marcus Ehning jelenlegi legjobb lovaként tartják számon. A kanca kiválóan ugrik, és már több komoly eredményt értek el.
Portofino:
Portofino - aki születésekor még a Marrystrichta nevet kapta - 1994 júniusában látta meg a napvilágot. Portofino nem egészen tökéletes lábszerkezete miatt nem lett tenyésztésbe állítva, ezért megkezdte sportkarrierjét. Kiscsikóként csúf, de könnyed mozgású kanca volt, aki rendkívüli tanulékonyságával hívta fel magára a figyelmet. Első lovasa Hans Evers volt, aki amikor Marryval versenyezni kezdett, már 25 éve nem ült lovon, így nem volt könnyű helyzetben. De Marry mindig segítette, gyakran nyertek. Sokan látták, hogy milyen készséges a kanca, míg végül egy jobb lovashoz került. Egy lókereskedő segítségével Portofino Roelof Bril-hez került. Ő így nyilatkozott róla: "Annak ellenére, hogy tapasztalatlannak tűnt, Portofino remekül ugrott, hihetetlenül óvatos volt. Nem egy szépség, kissé régi típus, de kivételes karakterrel rendelkezik. Nem sokkal később Portofino Wim, majd Gerco Schröderhez került. Gerco így emlékszik a kancára: "Amikor hozzánk került, szinte abnormálisan ugrott. Annyira magasakat ugrott, és úgy meghúzta a hátát, hogy jó párszor leestem róla. Kiváló képességű ló. Szerettem volna nemzetközi szinten is kipróbálni, de olyan vételi ajánlatot kaptunk, ami kihagyhatatlan volt." Ezek után a kaliforniai Saperstein házaspár jóvoltából Michael Whitaker alá került a kanca. Ők 2003-ban Torontóban, majd 2004-ben Göteborgban nyertek, 2005-ben pedig másodikak lettek a világkupa döntőn Las Vegasban (ezek persze csak a legfőbb állomások). Las Vegas után Portofino a brit Gillespietestvérek tulajdonába került, de lovasa továbbra is Michael Whitaker maradt. Michael Whitaker így nyilatkozik róla: "Szuper ló! És ne felejtsük el, hogy még csak 11 éves, tehát reményeim szerint még hosszú éveken át versenyezhetek vele. A legjobb évek még csak most következnek!" Portofino tenyésztője: G.Kranen. Marry (Portofino) anyja: Betsrichta, apja pedig Habsburg.
A lista természetesen folyamatosan bővülni fog!!:)) |